Egy kiadós ebéd utám Anna és Andera jött értünk, hogy kivigyen a temetőbe, és gyertyát gyújtsunk Thore sírjánál.Nagyon sok kedves emlék fűződik a nevéhez. Szeretettel viselt godot ránk, és amit csak meg tudott venni, azt elhozta a gyerekeinknek. Nár régen meghalt, 55 éves volt csak de addigra teljesen tönkre tette a cukorbetegség. Megvakult, és a veséje is leállt. Végül egy beteg otthonban áplták, de Majken mellette volt egész nap. Aztán elment. Most az emlékek szépítik a gondolatainkat. Fehér virágot vettem és azt tettük vázába.
Scédországbn gyönyörűek a temetők. Hatalmas fenyőfák alatt nyugszanak a holtak, és néhol csak egy hatalmas kőszikla van a sír helyén, Nem fektetik a koporsót, hanem állítva temetik el. Csak egy kicsike kertecske van a névtábla előtt. Kb 20 cm-szer 50 cm. Ebbe ültethetbnek virágot, és Májken, amíg bírta, minden hétemn friss cserpest vitt kia sírra, Most Elisabeth díszítette fel, fenyőgallyakkal, 5 cserép csarabbal, és olajmécsessel.Minden sír ápolt, tele virággal és égtek a mécsesek.
Margaréta sírjánál , aki Anders fiatalon meghalt édesanyja volt, apró ajándékokat is találtam. Angyal szobrocskákat, síma kövön írással"A legjobb édesanyának!" És falevelekből sodort rózsacsokorral.Az unokák levelet írtak és elhelyezték a virágok közé.Nagyon megható látvány volt.Egy szívet is készített Anna a sír elé mohából és feldiszítette ünnepi koszorúként, gyönggyel, szalaggal.
Sokszor gondolok arra, hogy itt nálunk hogyan gondozzuk a sírokat, az emlékeket, és mit tanítunk erről a gyerekeknek. Tanulhatunk tőlük!! Nem minden pénz kérdése.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése