Pirkó első dalos könyve

Soha nem találtam volna ki, hogy egy gyermek könyvet én rajzoljak tele színezhető figurákkal. Orsi, a legidősebb unokám, azt az ajándékot gondolta ki a kislányának, hogy készítsünk házilag egy daloskönyvet, és rajzoljam meg az hozzá illő képeket. A Nagyanyú lett a szerkesztő, nyomdász, énekpedagógus, és az én munkám lett a könyvkötészet és az illusztráció.
Amikor tanítottam, nem jelentett gondot, hogy a táblára varázsoljam az erdő állatait, a zöldségeskert terméseit és a számtan példák megértéséhez szükséges ábrákat. De hol van már a tavalyi hó?

Mégis nagyon örültem a feladatnak.
Először úgy remegett a kezem, hogy halványan elő kellett rajzolni magamnak. Elővettem gyerekkönyveket és gyakoroltam a békát és mackókat megrajzolni. Aztán belevágtam. Egyre jobban bátorodtam, felidéződtek az iskolai munkák, és nagyon örültem a lehetőségnek. Végül elkészült a mű, és "Virágéknál felgyulladt a világ", és Brumi táncot jár az óvóda bálban.Végül húskloppolóval átütöttem a tűfokát a23 oldalon és összevarrtam a könyvet. Szóval igazi fűzés lett!
Ma adjuk át a nagyanyu és a dédimama képével diszített művet, és várjuk a hatást. Ha megfelel, máskor is készítek nekik valamit. Legalább visszatér a tanítónénis életem öröme.

Párnák ajándékba

Amikor Svédországba utaztam, pénztárcámat tekintve nem sok ajándékot tudtam volna venni, de kitaláltam, hogy párnákat varrok a barátaimnak.Vettem hozzá szép anyagot és kicsit bolondos, foltos párnákat kreáltam. Örültek nekik, és mutogatták mindenkinek.
Mielőtt hazajöttem kaptam egy kedves ismerősömtől egy szatyor maradék anyagot.Nagyon megörültem, mert beleláttam az idei karácsonyt. Nosza, varrjunk karácsonyra is párnákat. Senkit nem kérdeztem meg, örülne-e egy párnának, vagy mást szeretne kapni, mert csak ezt tudtam volna adni. 12 díszpárnát sikerült összehozni, de ez nem volt elég.
Remélem, mindenki örült nekik, talán használni is fogják.
Máskor januárban kezdem el a varrást, hogy karácsonyra mindenkié készen legyen.
Mert még most is az a véleményem, vagy a gondolatom, hogy legjobban a magam készítette ajándékot szeretem adni. Talán ez a gyermekkorom emléke, amikor semmi pénzünk nem volt ajándékra, de mindig kitaláltunk valami kedves kis mötyürt.
A szeretettel készített apróságoknak mindig nagy sikere volt.
Ebben a reményben varrtam a párnahuzatokat.
                    BOLDOG KARÁCSONYT KEDVES CSALÁDOM!

Pirko pulcsija

Nagy lelkesedéssel fogtam Pirko pulcsjának kötéséhez.Azt hittem a régi kötés tudományom elég a mostani kötéshez is, de ez nem így volt. Először is elképzeltem egy tuti kis fodros kislányos tunika jellegű bebújóst, de a családnak más elképzelése volt. Jó, legyen, végül is ők tudják, mi a hasznos. Hoztam Svédországból színes fonalat, de épp azok a színek nem tetszettek. Jó legyen, elvégre ők fogják viselni napról-napra. Szürke. bordó lett.
Készítettem mintát, hogy megszámolhassam a kezdő számot, de elrontottam és megkötöttem az egész pulovert, de nagy lett. Jó, legyen kisebb, és felfejtettem. Volt még néhány problémám. és a végén azt hittem, nem tudom majd befejezni, de aztán mégis sikerült. Amikor átadtam, és Pirkó felpróbálta, akkor láttam, lehetett volna kicsit nagyobb, épp, mint az első számolás szerinti.
Mi ebből a tanulság?Hiába kötöttem sokat és szépeket a gyerekeimnek, unokáimnak, az idő elszállt és most újra meg kell küzdenem a sikerért.
Hála Istennek, megjött a kedvem a kötéshez és a mostani dédunokák száma szerint háromnak fogok kötögetni. Egy kisfiú cucc, egy kiskány holmi, és a harmadik, majd februárban megmutatja magát. Már elkezdtem egy vajszínűt kötni neki, szóval nem tréfálhat meg.
Csak a szemek száma. De csak a síma és a fordítotté, a dédunokák szeme nem!

Keresztyén Könyvvásár

December 2-án nyitott az első könyvvásásr, nekem első, mert én még soha nem voltam ilyen rendezvényen, sem vevőként, sem eladóként.Most a saját könyveimmel jelentem meg. Nagyon izgalmas volt részemre.
ALónyai utcai Református Gimnázium tornatermében helyzték el az asztalokat. Sűrűn egymás mellett álltak a kisebb nagyobb asztalok. Elhelyezkedés után imádsággal kezdődött a vásár. Monthy Tailer amerikai lelkipásztor imádkozott nagyon megrendítően, és megáldotta a könyveket. Nagy élmény volt nekem, hogy valaki,aki csak annyit tud a létemről, hogy hívő vagyok, és az írásaimmal szolgálom az Úr Jézust, megáldotta a könyveimet.
Nagyon sok vevő érkezett pénteken és annyi meglepetés ért, hogy alig tudom röviden összefoglalni.Néhány vevő név szerint keresett, másokat felismertem, pedig régen nem láttam őket.Örültem a találkozásoknak. Decsi Varga Erzsike költőnő unokája keresett fel, a nagymama bíztatására.Ő vigyázott a kisfiúnkra, amikor egy éves volt.Szerettük egymást.
A látogatóknak tetszett a könyvem és sokat megvettek belőle. Ennek is nagyon örültem.
A mellettem levő asztalnál árult egy nagyon kedves fiatal asszony, aki a " Közbenjáró imádságról" írt könyvet és egy mozgalom terjesztője is. Anyák a gyermekeikért, a Földért, az afrikai gyerekekért, stb témákat hirdetik és imanapokat tartanak a témában.
Sokat beszélgettem Lídiával, már amennyit a saját kis "üzletem" megengedett.
Úgy jöttem el este nagyon fáradtan, hogy Isten meghallgatta a lelkipásztor áldáskérő imáját. Emlékeztes szép nap volt. Gondoltam az édesapámra, biztosan nagyon örülne, hogy könyvvásáron meg lehet venni az írásaimat. Mindig arról álmodott, hogy a verseit kiadja. Most ketten árulnánk egy pulton.
Köszönöm jó Istenem, az első könyvvásári élményeket!

Megjelent!!!

Ma délután elhozta Péter az újonnan kiadott "Virágos katedrám" című könyvemet. Kicsit olyan érzés, mintha gyerekem született volna. Nagyon örülök!
A kivitelezés művészi, kifejező és érdeklődést keltő. Szép a borítója, és egy elsős tanító néninek szebbet nem is lehetett volna találni. Azt hiszem ez az én "kisunokám" Johanna műve volt, és neki köszönhetem a szöveggondozást, a javításokat és a művészi ihletet. KÖSZÖNÖM HANCSIKÁM!
A szerkesztést és az egész kiadást  fiam, Zsombor végezte, ezernyi munkája mellett, áldozatosan. Minden apró részletre odafigyelt, azt hiszem a szerkesztés tökéletesre sikerült! NAGYON KÖSZÖNÖM ZSOMBIKÁM! Péter, a kiadó, a fedéltervező, a tördelőszerkesztő, a nyomdákkal tárgyaló és intézkedő szerkesztő, egy gyönyörű könyvet tett az asztalra megint. Örülök, hogy rátaláltam erre az igényes ifjúra, úgy is, mint unokavő. PÉTER! NAGYON KÖSZÖNÖM A MUNKÁDAT! Tetszik minden, úgy ahogy van! Legyen sok ilyen szép munkád életedben!
KÖSZÖNÖM SALYÁMOSY ÉVIKÉNEK a reklámozás szolgálatát. Régóta hiányzik egy ilyen kemény háttér szolgálat, amely igen közeli lelki kapcsolat eredménye. Isten áldjon meg érte! SZOMMER HAJNALKÁNAK köszönöm a korrektúrát, amely emeli az elbeszélések igényességét és színvonalat, különösen, ha olyan alaposan végzik, mint ő! KÖSZÖNÖM HAJNALKA!
KöSZÖNÖM A JÓ ISTENNEK,  hogy megengedte érnem ezt a napot, hiszen annyi minden történt az első könyv megjelenése óta.
KÖSZÖNÖM egy névtelenség homályába burkolódzó patrónusomnak, hogy szóval és anyagi támogatással hozzásegített az új kiadáshoz.Adjon az úr helyette százannyit!
Tele van a szívem hálával ennyi szerető, segítő, bíztató rokonomért és barátomért.
Isten legyen velünk a terjesztés nehézségeiben is. Hiszem, hogy így lesz!