Kedvenc témámnál vagyok, mert szeretek főzni is és enni is. Ki is próbáltam minden ételt az utazásaim során. A legérdekesebb élményeimet osztom meg veletek. Puolankán, a Mikulás fővárosában, vasárnap reggel ünnepi reggelire terítettek. Kristály kehely is volt az asztalon. Nem tudtam, mire vélni. Aztán hozták a fehér, friss, lágy sajtot, és mindenki kapott a kelyhébe. Ezután ünnepi kannából forró kávét öntöttek rá. Alig mertem hozzá nyúlni, de amikor megkóstoltam, rájöttem, micsoda finomságot kaptam. Ha elfog a honvágy a barátaim után, sajttal iszom a kávét. Gyenge utánzat.
Abban a faluba, ahol magyart tanítottam, mindenki, és mindig fogyókúrázik. Nemzeti tudat. Grapefruitot eszegetnek a nők, mert állítólag fogyaszt. De a barátnőim megszórták sóval.Csak itthon mertem kipróbálni, amikor senki nem látott, mert féltem, hogy baj lesz. De nem lett! Nagyon- nagyon finom!
A svédek édes kenyere is próbára tett, meg a friss kagyló nyersen, a békacomb. de mind nagyszerű csemege volt. Mégis azt ajánlom, hogy kagylót ketchuppel egyétek és sós keksszel, a békacomb rántva jobb, mint sütve. Sütve olyan kicsi, hogy a veréb jut az eszünkbe.
Egyszer készítettem csigát. Egy nagy eső után éticsigát gyűjtöttem Tahiban. A kis csápolók két napig dobozban várták a forró vizet. Mielőtt leforráztam volna őket, alaposan megfürdettem a kis koszosokat, azután beledobtam a forró, fűszeres vízbe. Egy óráig kellett főzni. A belsőségek és némely külsőség eltávolítása után, megkaptam a csigahúst. Robotgépben szétzúztam és utána ízesítettem. Biztosan finom volt, mert recept szerint készítettem el, de annyira megfájdult a szívem szegény kis csigákért, hogy a drága krémre rá sem bírtam nézni. Kár volt elpusztulni 15 éticsigának. Bocs! Többet nem fordul elő.
:))ez nagyon aranyos.
VálaszTörlésVicces volt, amikor mesélted a csigásat, emlékszem. Hát, nem biztos, hogy megkóstoltuk volna, de azért izgi lehet! - Az előtte lévők is elég durván hangzanak, de lehet, hogy kipróbálom majd egyszer:P:)(amilyen vagyok)