Albanyban ismertem meg Lina nénit, aki egy nagyon kedves mesemondó anyóka volt. Albany Amerikában van, a Mexikói öböl partjához nagyon közel. Azért nem lehet a partján, mert ott a krokodilok tanyáznak egy ország nagyságú mocsárban. Na, annak a szélén van a falu. Nem tévedhettek el, mert ki írták Árpádhon.Vicces, nem? 100 éve kitelepült magyarok lakják, és ők hódították meg a szárazföldet attól a vad mocsártól. Akkor hehajtassz jobbra és egyszer csak Lina néni házánál vagy. Jól tud magyarul, és mindig van készen almapáj, szóval menj be nyugodtan!
Már felnevelte 5 gyerekét, és számos unokájának is másfelé vezett az útja, Lina néni horgolgat. Tele a szobája maga készítette virágokkal, de jut belőlük a fürdőszoba polcára, a konyha fogóira, a kilincsekre, és minden elképzelhető helyre. Lina néni virágai hervadhatatlanok. Kis cserepekbe rendezi, vagy vázába teszi őket, de lehet, hogy csokrot köt belőlük, és a szekrényre akasztja. Szünet nélkül forog a kezében a tű, csak annyi időre hagyja abba, hogy elolvasson egy magyar nyelvű regényt.
Lina néni a kertjében nyíló kaméliákról, rhododendronokról, és más nem-tudom-nevű virágokról veszi a mintát.
Mindig vidám, örökké jókedvű. Szerintem, a virágok a szívében vertek gyökeret.
Milyen tanulságos az ő esete. Nem sopánkodik, nem elégedetlenkedik, hogy messze laknak tőle az unokái, némelyik csak repülővel látogathatja meg. Amíg várja őket készít nekik egy csokor virágot, mert a szive ezzel van tele.Csodáltam a színeket, a formákat, hogy tud olyan élethű mütyürt megalkotni! Készségesen ad belőlük.
Te is kaphatsz tőle, ha valamelyik megtetszik, neked adja. Fogadd el, jó lesz öregségedre! Jó belátásra fog majd tanítani, mint néha engem is. Milyen kevés kell a békességhez!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése