A májusfa készítésének régi hagyománya van. A fiúk felszalagozott koszorút vittek a lányos házakhoz, és versengtek, ki készítette szíve hölgyének a legszebb májusfát, amelyet a lányok jól látható helyre állítottak ki. Nekem ilyen élményem nem volt, de láttam a svédek midszommar fájának készítését és ünneplését. Ez a szokás megfelel a mi májusfa állításunknak. A nyár közeledtét jelenti, a mezei munkák szorgos idejét, amikor nem lesz idő szalagos koszorút fonni.
Mi most egy fűzfa vesszőből tekert koszorúra kötözgettünk színes szalagokat. Városi májusfa. De örültünk neki, és a színes szalagok a régi május elsejéket is felidézték. Felvonulással egybekötött vidám, virslis, lufis ünnep volt. A Városliget megtelt piknikező családdal. Akkor láttam a fákon lengő papírcsíkokat.
A svédeknél a lányok gyűjtik a virágot az erdőben, és abból fonnak koszorút. Kettőt. Két óriási, kocsikerék nagyságú koszorút. A fiúk egy hatalmas fenyőfát vágnak ki, és lecsupaszítva felállítják a tisztás közepére. Akkor már rajta van a két koszorú. Ezután kezdődik a mulatság, étel, ital, tánc.
Érdekes ünnepeket tartottak régen és talán még ma is vidéken, de a városiasodás szürke madarakká változtatott minket. Minden lehetséges módon szeretném őrizni a múlt színes emlékeit, hogy ha már madarak lettünk, legalább tengelicék legyünk!.
Ezt a képet Elin webalbumában találtam, jó lesz illusztrációnak?
VálaszTörlésMindig olvasom ám a meséket, és nagyon szépek!:-)
Szép napot Nektek, puszi