Tegnap mégis telefonált az a kedves tanítványom. Nehéz szavakban elmondani, mit éreztem, 55 év után hallani a hangját.Olyan szeretettel beszélt velem, mintha egész életében fontos személy lettem volna aszívében. Meleg, tiszteletteljes, de atyás. Sokkal többet kínált szívből szeretettel, mint amit gondolhattam volna.
Ekkor arra gondoltam, jó, hogy letettem Isten kezébe a munkámat, mert így őt is Tőle kaptam vissza.
Most is vannak lelki gubancaim, de azt hiszem, ezek már csak kísértő gondolatok. Isten elé viszem őket.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése