Már harmadikos voltam abban az évben, kicsit nagylányosan éltem meg a mindennapjaimat. Felelősségtudattal kezeltem a hiányokat, nem zúgolódtam miattuk, elfogadtam a legegyszerűbb ételt is. Nem igényeltem mást. Szerettem a kistestvéremet és sokat meséltem neki.Anyuka dolgozott és a szeretett szolgálat raktárában fizetség nélkül végezte munkáját. Ruhaneművel fizettek a dolgozóknak. Így viszonylag szépen jártam, nem kellett szégyenkeznem, bár semmi önbizalmam nem volt. AZ evangélikus diakonisszák elvittek egy gyermekotthonba, hogy lelkileg is és fizikailag is kigyógyuljak a háború sebeiből.
Nagy jót tettek velem, mert kitűnő tanuló lettem, és elmúltak az esti rémálmok.
Így érkezett hozzánk a karácsony, már a negyedik, apuka nélkül.Senki nem gondolt ajándékra, de már az is betöltött örömmel miket, hogy levelet kaptunk tőle, és tudtuk, hogy él.Sokat imádkoztam érte, és hittem, hogy gyermeki imámat meghallgatja a jó Isten.
Vasárnaponként elmentem a vasárnapi iskolába és igyekeztem megtanulni minden történetet és aranymondást.Nagyon vágytam egy gyermek énekeskönyvre, amit abban az évben adtak ki. Karácsony szent este egy kis csomag volt a fa alatt, amiben az áhított énekes könyv volt. Molnár Vera néni, az imaházból megvette nekem. Azon a karácsonyon, az volt az egyetlen ajándékom, de olyan boldog voltam, mintha tele lett volna a fa alja csomaggal.
Ezt a kis könyvecskét ma is őrzöm, és néha megmutatom az unokáimnak, hogy lássák, mekkora érték nekem.
Abban az évben már ügyeskedtem, és papír csillagokat készítettem. Ezeket ajándékba adtam a családtagoknak és a barátnőimnek. Még nem tanítottam meg a készítését, de benne van a képzeletemben, hogy ezt is át kell adnom nekik.
Hogy szépen és jól érthessék a "Csillagfényes éjszaka" jelentését.Várakozás, beteljesedés, mennyei öröm.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése