2011. július 4., hétfő

Nyuszi mama

Mától kezdve egy hétig nyuszi mama lettem. Nem nőtt hosszú fülem, hanem az unokám törpe nyusziját őrzöm amíg ő nyaral. Ma reggel átvettem a szolgálatot. nagyon izgulok, hogy megőrizzem és jól tartsam a kis kedvencet. minden nap kétsze egy marék táp. Meg egy tálka víz. Ha akarnám oda tehetném a tápos vödrüöt a ketrece elé, és addig turkálná, furkálná, hogy leesne a teteje. Akkor őkelme belebújna a tápos vödörbe és csak falna, falna.
Az is gond, hogy szabadon ugrálhat az erkélyen, és ha etetem, azonnal besurran a szobába, de én nem merem megfogni. Valami fóbiám van az élő állatok fogásától. Erre a problémára az a megoldás, hogy valami ajándékot kell vinnem magammal, például sárgarépahéjat, vagy almát és annak a szagára kicsalogatható. Majd ügyeskedek, ha le nem ugrik az emeletről, mint a múltkor.
Kislány koromban a testvérem kapott húsvétra egy élő nyuszit, de az más, igazi, vagyis erős szagú nyúl volt. Nem sokára nem lehetett kibírni, de addigra úgy megszerettük, hogy nehéz volt elválni tőle.Anyukám azt mondta a testvéremnek, hogy elengedjük a családjához az erdőbe, de vajójában a vecsési nagymamához vitte, aki évekig tenyésztette a számunkra, és kaptuk a fínom fokhagymás nyúlgerincet. Csak felnőtt korában tudta meg az igazat, amikor ő is vett néhány nyulat, és a kertjében nyúlfarmot létesített.
Nekem nem lesz nyúlfarmom, csak kibírjam ezt a mamáskodást! Nyuszi ül a..., fűbe szundikálva...
Ha ez a kis nyuszi engedetlen, megfenyegeti az unokám:Mindjárt megsütlek! Azonnal megjavul.
És ha az unokám  lenne engedetlen, akkor mit mondanánk?

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése