A napokban bió, koffeinmentes neskávét kapott ajándékba a lányom, Megkóstoltuk, és nagyon finom volt.
Akkor kezdtünk el beszélgetni a régi kávézásról. Cikória kávét ittunk. Minden reggel ezzel a kávéval hígította anyukám a tejet. Tisztán nem is ittunk tejet. Az unokáim már Maci kávé címen ismerték ezt a fajtát. Most méregdrága csemege, pedig gaznövényből készül.
A katángkóró növény gyökere a kávépótló szer, amit a gyártó cégről neveztek el cikóriának.A növény mindenütt megtalálható kék virágú gyom, amelynek a virága az emésztést segíti elő. a leveleit meg lehet főzni és a gyökere a kávé.Segíti a zsírok lebontását, csökkenti a vérnyomást,és a koleszterin szintet. Igazi csoda.
Egészen másként főztük, mint most a pressó kávét.Egy lábosban vizet forraltunk, mondjuk egy litert, és amikor lobogott a víz, tettünk bele 3 púpos teás kanál darált kávét. Ettől rögtön kifutott volna a víz, ezért emelgettük a tűzhelyen a lábost. Háromszor. Akkor levettük a tűzről, befedtük a lábast és hagytuk állni. A zacc leülepedett és hamar leönthettük róla a jó illatú kávét.
A kávéfőzés része volt a darálás is, mert a cikória kávét szemekben árulták, olyan volt, mint a zabszem. Ehhez találták ki a kézi kávédarálót. Emlékszem a Franck kávéra, amely préselt cikória kávé tabletta volt és megkönnyítette a kávéfőzést.Rud alakban csomagolták.
Budapest egyik leghíresebb virág kötője egy széles szájú cserép edénybe katángkóró növényt tett, és szoba díszként tartotta. A szárak formája igen mutatós ágas-bogas dísz lett. Egyszer gyűjtök én is egy csokorral, és egy csésze cikória kávét fogok inni mellette.
Mert mindennek adjuk meg a módját!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése