Tegnap a testvéremtől kaptam két elég nagy korondi vázát. A konyha szekrényem tetején már áll néhány, mindnek története van.A legkedvesebbet az édesanyámtól kaptam. Nálunk lakott már, és elég gyenge volt. Egyszer csak elindult a lakásába, és elhozott egy szép nagy köcsögöt. Nekem akarta adni. Majdnem sírtam, mert nehéz lehetett vele közlekedni. Aztán van egy gönci kék tejes köcsög, amelyet Göncön vettem, amikor a vizsolyi Bibliát néztük meg a Károly múzeumban. Régi történelmi emlékeket kerestünk fel. Egy tojás tartó mázas edényt Asbóth Ancikától kaptam, kb 60 éve, mert segítettem neki a takarításban. Iduska, a kolleganőm volt a társam. Régesrégi virágos,hasas, füles edény.A korondi bokályokat Sófalváról hoztam, amikor meglátogattam az erdélyi fogadott testvéremet, Ilkát.Felejthetetlen emlékek tartoznak hozzájuk. Több tálam is van, azok a tahi nyaralónkat díszítik.
Egy vizes kancsót Ajkán vettem egy régi kiránduláson, amikor a kerámia gyárat látogattam egy tanítvány mamával. Hatalmas vessző kosárban egyforintos/ kissé hibás/ edények közül lehetett válogatni, és én éltem a lehetőséggel. Egy kis kávés csészém maradt onnan, meg ez a kancsó, de mindenkit kérek, hogy a csészémre vigyázzon.
Szép emlékek tanúi ezek a míves, irókás, szép formájú edények.Szeretem őket és őrzöm az unokáknak. Hátha ők is örülnek majd egyszer nekik.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése