Most csend van a könypiacon, januárban senki nem vesz ajándékot. Mégis csodálatos dolgok történtek az elmúlt napokban.
Sárika felhívott és nagy dicséretekkel éárasztoott el azÉdenkert mesék című könyvecskémmel kapcsolatban.
Sárika az Akadémiai Kiadó szerkesztője. Olyan szakszerű és gyönyörű véleményt mondott, hogy majdnem elájultam. Ezt a könyvemet ugyanis kicsit félre értelmezve, nem fogadták be értékének megfelelően, mivel a címben a mese szó szerepel. A bibkliát nem szabad mesélni! mondták a véleményt, de én csak hallgattam, mert a lelki ismeretetm nyugodt volt a tiszta forrás tekintetében. Én nagyon szeretm ezt könyvemet, mert olyan lélekbúvár féle írások vannak benne, mégpedig a gyermek lelkek megéléséből.
Le is írta a véleményét, és most el akarja helyezni honlapon.
Akkora lendületet adott ez a komoly bíztatás, hogy újabb tervet szőttem, és el kezdtem írni hozzá novellákat. Most 5 készült el, de a fejemben már alakulnak a többi "mesék"
Tegnap is érkezett valami csoda.Levél Zimbabweból. Egy kedves asszony megkért, hogy küldjek neki egy Virágos katedrám című könyvet, mert nagyon szeretné elolvasni.
Ki beszélt neki róla? Honnan tudott a könyvemről? Stb. Isten akar még használni, biztosan, ezért maradtam életben, amikor mindenki más elment volna a túlpartra. Így élek, munkával és örömmel telik minden napom.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése