Soha nem találtam volna ki, hogy egy gyermek könyvet én rajzoljak tele színezhető figurákkal. Orsi, a legidősebb unokám, azt az ajándékot gondolta ki a kislányának, hogy készítsünk házilag egy daloskönyvet, és rajzoljam meg az hozzá illő képeket. A Nagyanyú lett a szerkesztő, nyomdász, énekpedagógus, és az én munkám lett a könyvkötészet és az illusztráció.
Amikor tanítottam, nem jelentett gondot, hogy a táblára varázsoljam az erdő állatait, a zöldségeskert terméseit és a számtan példák megértéséhez szükséges ábrákat. De hol van már a tavalyi hó?
Mégis nagyon örültem a feladatnak.
Először úgy remegett a kezem, hogy halványan elő kellett rajzolni magamnak. Elővettem gyerekkönyveket és gyakoroltam a békát és mackókat megrajzolni. Aztán belevágtam. Egyre jobban bátorodtam, felidéződtek az iskolai munkák, és nagyon örültem a lehetőségnek. Végül elkészült a mű, és "Virágéknál felgyulladt a világ", és Brumi táncot jár az óvóda bálban.Végül húskloppolóval átütöttem a tűfokát a23 oldalon és összevarrtam a könyvet. Szóval igazi fűzés lett!
Ma adjuk át a nagyanyu és a dédimama képével diszített művet, és várjuk a hatást. Ha megfelel, máskor is készítek nekik valamit. Legalább visszatér a tanítónénis életem öröme.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése